A tengerparti pihenes utan igencsak kemeny 4 nap kovetkezett, a kulturalodas jegyeben. 2 napot Petraban toltottunk, ahol ha nem is pontosan 40 km-t, de nagyon sokat setaltunk, sokszor hegynek felfele, ugyhogy a tortenelmi erdeklodesunk kielegitese mellett kemenyen "edzettunk" is! :-) Csutortok reggel indultunk Aqababol, elhatarozva, hogy most mar tenyleg buszozunk egyet a helyiekkel. Kimentunk az allomasra, itt viszont rogton kaptunk egy taxistol egy visszautasithatatlan ajanlatot, alig kert tobbet, mint 3 buszjegy, viszont rogton indulhattunk is, a buszra meg varni kellett volna, amig megtelik. Es azert kenyelmesebb is volt igy!.jpg)
Neki is indultunk a nagy kalandnak, vettunk ket napos jegyet, es meg jegyet az esti gyertyafenyes Petra by night programra. Petraba egy kb. 1.2 km hosszu kanyonon at lehet bejutni, es a bejarattol a kanyon meg plusz olyan 800 meterre van. Igy mar a latnivalok kezdeteig is legalabb ket km-t kell setalni, amit meg is tettunk. Mar eleg turelmetlen kezdtem lenni, hogy hol van mar a vege, amikor egyszer csak az alagut vegen feltunk a hires rozsaszin Kincstar (amit en folyton Konyvtarnak hivtam az ephesosi konyvtar miatt) egy kis darabkaja, hat lelegezetelallito volt. Ahogy kozelebb mentunk, kiertunk a Kincstar elotti terre, itt a sok turistat kerulgetve megcsodalhattuk az epuletet teljes pompajaban. Vagyis majdnem teljesben, mert mivel mar delutan volt, arnyekban volt, de igy is nagyon szep volt. Miutan kicsodalkoztuk magunkat, tovabb setaltunk, megneztuk a szinhazat, a homlokzatok utcajat, es a kiralysirokat, ezek is nagyon szepek voltak! Eppen az utolso sirt kerestuk, amikor egy kicsit eltevedtunk, ami vegul is nagyon jol sult el - elkezdtunk felfele menni egy lepcsosoron, ami egyre csak ment tovabb felfele. .jpg)
Mar tudtuk, hogy ez biztos nem az utolso sirhoz vezet, mert azt mar reg meg kellett volna talalnunk, nekem meg a terkepet nezegetve, mar sejtesem is volt, hogy hova fogunk kilyukadni egy hosszu lepcsomaszas utan: egy szikla tetejere, ahonnan a kincstarat lehet fentrol, turistahordak nelkul megtekinteni. A kovetkezo kanyarban talalkoztunk is egy turistaval, aki met is erositette ezt. A vicces azt volt, hogy meg lentrol a Kincstartol lattunk fent egy-ket bator vallalkozot, es akkor Matyi kijelentette, hogy o oda biztos nem maszik fel! :-) Mivel mar tobb mint feluton voltunk, nem volt mas valasztasunk, felmentunk. Es persze megerte, nagyon szep latvany volt! Kicsit pihentunk, csacsogtunk ket angol vilagjaroval, aztan elindultunk lefele, aztan mar eleg faradtak voltunk, ugyhogy visszaindultunk a szallodaba, es enni. Persze ehhez meg kellett tennunk azt a kb. 2 kilometeres utat, amit az elejen emlitettem! Holtfaradtan beestunk egy etterembe es az egesz napos koplalas utan vegre ettunk!
Ezzel meg nem volt am vege az aznapi setanak! Kicsit pihentunk, es mentunk vissza fel kilencre a bejarathoz, az ejszakai setara. Zajongott ott mar par szaz turista, de kepzeljetek el, amikor elindultunk, olyan csend lett, mivel mindenkinek elallt a szava. A 2 km-es ut a kanyonon at a Kincstarig vegig ki volt lampasokkal vilagitva, en nem tudom, mikor volt idejuk ennyit kirakni! Fent meg millio csillag, hat gyonyoru volt. A Kincstar elotti ter is tele volt lampasokkal. Leultettek minket beduin modra szonyegekre, kaptunk mentateat, majd meghallgattuk ket beduin zenes eloadasat. Az egyik valami huros hanszeren jatszott, a masik meg furulyahoz hasonlon, nagyon erdekes hangulata volt a csillagokkal es a lampasokkal. Az eloadas utan meg nezelodtunk egy kicsit, aztan hazaindultunk a faraszto nap utan.
Nem volt meglepetes, hogy masnap izomlazzal ebredtunk, es meg a java hatra volt! Reggeli utan indultunk megint megnezni Petra tobbi reszet, es persze a Kincstarat napfenyben. Megint vegigsetalva a kanyonon megerkeztunk a napfenyben furdo Kincstarhoz, ami igy meg szebb volt! Aztan megint elekezdunk felmaszni egy hosszu lepcsosoron a High Place of Sacrifice nevu helyre, ahol regen a vallasi aldozatokkal kapcsolatos dolgokat vegeztek. Maga a hely nem volt nagy szam, viszon onnan Petra nagy reszet be lehet latni, igy a latvany karpotol a nem tul erdekfeszito romokert. Innen el akartunk setalni Petra varosba, ami regen a kozponti resz volt Petraban. Ez elmeletileg egy konnyebb seta, vegre lefele, de sikerult egy kicsit eltevednunk, igy vagy fel oraval tovabb tartott :-) Mire odaertunk, mar jo faradtak voltunk, igy pihentunk es kavaztunk egy kicsit. Utana nekiveselkedtunk az utolso nagy feladatnak aznapra - 800 lepcso megmaszasahoz, hogy elerjunk a Kolostor nevu epulethez, egy hegy tetejen. Mire felertunk, mar tenyleg faradtak voltunk, oszinten engem mar csak az hajtott, hogy 60-70 eves nyugdijasok is ott masztak velunk, es meg egy eleg elorehaladott terhes csajt is lattunk! Na, ezek utan szegyen lett volna megfutamodni :-) Es hat persze mondanom sem kell, hogy mikor felertunk, meglattuk a gyonyoru Kolostort, sot meg egy kis tovabbi maszas utan a kornyezo hegyek latvanyaban is gyonyorkodhettunk! Lefele mar ment minden, mint a karikacsapas. Megneztuk gyorsan magat Petra varost es mivel nagyon faradtak voltunk, megalkudtunk egy szamartulajdonossal, es szamarhaton mentunk vissza a Kincstarig kb. 2 km-et. Nagyon vicces volt, a szamaraink hol versenyt rendeztek, hol meg egymasnak mentek! Neha meg majdnem osszeutkoztunk tevekkel vagy turistakkal! Sajnos a kijaratig nem mehetnek a csacsik, igy utoljara meg vegigsetaltunk a kanyonon, bucsut veve ettol a gyonyoru helytol.
Mivel mar megint farkas ehesek voltunk, gyorsan ettunk, majd en elmentem a torokfurdobe, hatha segit az izomlazamon. Nagyon erdekes elmeny volt, kulon volt noi es ferfi szakasz, termeszetesen a noibe mentem! :-) Itt volt egy rakas turista noci, de volt egy-ket helyi is, erdekes volt oket latni a szokasos rengeteg ruha es kendo nelkul, nagyon fesztelenek voltak. Csakugy, mint a szemelyzet, akik vegigcsacsogtak a kezeleseket arabul, folyton nevettek, es nagyon kedvesek voltak, a nyelvi akadalyok ellenere. Eloszor uldogeltem a gozben, aztan valami jo durva szivaccsal megsuroltak. Ekkor elkoboztak a kis lepedot, es ezutan meztelenul kellett ucsorogni, amig sorra kerultunk a szappanos masszazsnal. Gyorsan dolgoztak, igy nem kellett varni sokat, de addig is vicces volt ott ulni egy teremben, ruha nelkul a tobbi novel egyutt! A masszazs nagyon jo volt, megmostak a hajamat is, mint regen az anyukam :-) A vegen kaptam ket torolkozot, aztan mehettem oltozni. Mivel en voltam az utolso, mire kiertem a szemelyzet nehany tagja mar at is oltozott. Bent meg pantos poloban, sortban dolgoztak, most meg mar rendes muszlim nokent hosszu kabatban, kendoben. Kaptam meg teat, aztan mehettem utamra.
Masnap reggel kimentunk az buszallomasra, hogy buszra szalljunk Ammanba, onnan meg vissza Madababa, mert sajnos kozvetlen jarat nem volt. Hat az allomason akkora kaosz volt, hogy meg a helyiek sem tudtak, hogy mi van, egyik minibuszbol a masikba szalltak, minden logika nelkul. Mi meg alltunk ott tanacstalanul, kerdezgettunk mindenkit, turistat, helyit. Akadt egy pasi, aki ugy nezett ki, segiteni fog, csak meg nem tudtunk hogyan, mert mikor kerdeztuk, mindig csak mondta, hogy turelem, turelem (ezt az arab szot mar meg is tanultuk, mert igen sokszor halljuk!) Kozben persze a taxisok szemermetlen arakat ajanlottak, de mi nemet mondtunk. Egyszer csak jon vissza a segitonk, hogy kb. egy buszjegy araert talalt nekunk kocsit, de most aztan menjunk azonnal :-) Mint kiderult, egy "maganember" ment vissza dolgozni Ammanba, es igy megkereste a benzinre valot! Nekunk meg jol jott. Ammanban kitett minket egy buszallomason, ami mint kiderult nem az volt, ahonnan a Madababa indulo jaratok mennek, de miutan kaptunk egy korrekt taxi ajanlatot, mar uton is voltunk.
Madaba a mozaikjairol, ortodox kereszteny templomairol es nagyszamu kereszteny lakosarol hires. Ezt mi mind meg is csodalhattuk, mivel egy olyan hotelben laktunk, ami egy kereszteny csalade volt, es persze a csomagoktol megszabadulva vegig is jartuk az osszes mozaikos helyet. Persze a cimben szereplo 4 millio mozaikdarabka csak becsles, lehet, hogy tobb is volt! Mindenesetre nagyon szepek voltak, a legerdekesebb pedig az, amelyik a Kozel-Kelet terkepet abrazolta. Madaba kis varos, hamar korbejartuk, igy kerestunk masnapra turat a Holt-tengerhez, megvacsoraztunk, aztan mentunk pihenni.
Tegnap reggel elindultunk aznapi turankra. Eloszor a Nebo hegyre mentunk, megnezni, honnan latta Mozes az igeret foldjet, ahova aztan nem tehette be a labat, mert meghalt. Sajnos a felhos ido reven, nem igazan lattunk sokat, bar a Holt-tengert, es a Jordan folyot nagy nehezen ki lehetett venni es azon tul az Izraelt is egy kicsit. Megneztuk meg az itteni mozaik kepeket is, aztan mentunk tovabb a Holt-tengerhez. Itt meg mindig felhos volt az ido, de a homerseklet mar joval magasabb volt, igy gond nelkul furdozhettunk. Hat az nagyon vicces elmeny! Uszni nem nagyon lehet, mivel az ember laba a levegoben, csak kartempoval lehet valamit haladni. Miutan kijottunk a vizbol olyan sosak voltunk, hogy csak na, de egyidoben olyan volt a borom, mintha olajjal kentem volna be. Lezuhanyoztunk tobbszor is, de igazan csak akkor sikerult lemosni a sot, amikor Ammanban egy rendes zuhanyozason estunk at.
A strandon talalkoztunk azzal a helyi idegenvezetovel, akivel mar tobbszor osszefutottunk a turank soran. Kasia csacsogott vele egy kicsit, mire kedvesen felajanlotta, hogy majd elvisz minket a csomagokkal egyutt Ammanba. Ebbol mar latszott, hogy igazan helyi busszal mi mar itt nem utazunk, de ezt annyira nem banom. Szoval eljott ertunk a madabai hotelbe, es egeszen az itteni hotelig szallitott minket. De ugy latszik, hogy nagyon elvezte a tarsasagunkat (foleg Kasia-et, szerintem), mert meghivott minket vacsorazni. Megbeszeltuk, hogy egy ora mulva jon ertunk. Elmentunk Amman modern reszebe egy nagyon klassz etterembe, ahol is este 10-kor degeszre ettuk mar megint magunkat! A fiatalember egyaltalan nem volt tolakodo, eldumcsiztunk Jordaniarol, aztan hazahozott minket. Tele hassal alig birtunk elaludni, de mar jo keso volt, ma meg megyunk vissza Sziriaba, ugyhogy muszaly volt aludni ternunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése