2010. január 28., csütörtök

A lathatatlan vulkanok nyomaban


Costa Ricaban tobb hires es szep vulkan van, amibol mi kettot valasztottunk ki, es egyiket sem sikerult megneznunk pedig mindkettonel ott voltunk. Ennek pedig az idojaras szeszelye az oka: mindketto kodfelhobe meltoztatott burkolozni, szoval az utobbi par nap kicsit deprimalo volt, de azert jol vagyunk es a kedvunk is toretlen. Szoval utoljara Santa Elenabol irtam, ahol mindenfele termeszetkozeli elmenyunk volt. Innen utnak indultunk az Arenal vulkanhoz: maga az ut is elmeny volt, mivel eloszor elbuszoztunk hegyek kozott, a szokasos razos, kanyargos utankon az Arenal toig, onnan pedig hajora szalltunk a csomagokkal, es atszeltuk a tavat. Innen egy pihentetoen sima uton mar csak fel ora volt La Fortuna, a falu, ahonnan a turakat szervezik a vulkanhoz.

Az elobb egy kicsit loditottam, mert az egyik vulkanbol, az Arenalbol lattunk azert valamit, mivel a to partjan van, amin keresztul eljutottunk oda. Mar akkor is felhok boritottak a tetejet, de gondoltuk sebaj, majd elfujja oket a szel.

Megebedeltunk, megint sikerult egy finomat ennem, ami itt azert eleg nagy szo: egy helyi rizses egytaletel volt, hallal es szerencsere rengeteg korianderrel. Olyan finom volt, hogy amit nem tudtam megenni, azt elcsomagoltattam vacsorara (itt altalaban mindenbol hatalmas adagokat adnak). Utana meg mindig gyanutlanul elmentunk megnezni a kozeli vizesest, hogy elussuk az idot sotetedesig, mivel az Arenal vulkanban a fo attrakcio az, hogy mukodik es estenken szepen latszik ahogy folyik le a lava. Mire visszafelel tartottunk a vizesestol, ami egyebkent nagyon szep volt, mar eleg fekete felhok tartottak a vulkan fele, es mire elindultunk a minibusszal a megfigyelohelyre mar esett is.
Ebbol kifolyolag egy darab lavat nem lattunk, ott ultunk a helyen vagy masfel orat, en kozben megettem az elcsomagolt ebedet, de hogy minek azt nem volt vilagos. Aztan kiderult, hogy csatlakozik hozzank meg nehany turista, akik meg nalunk is jobban rafaztak - delutan 3 ota turaztak a vulkan toveben, es ugyanugy semmit sem lattak mint mi! Vigasztalasul kaptunk egy cuba libret, helyi rummal, eletem eddigi legdragabb, 20 dollaros rumoskolaja volt, ugyanis ennyibe kerult a tura :-)

Viszont ezutan meg volt egy program, ami tok vicces volt. A vulkan kornyeken van egy csomo meleg vizu forras, a legtobbre ratelepultek az igen draga spa komplexek, de mi egy ingyenes helyre mentunk. Egyszer csak megalltunk a fout mellett, a kocsi mellett atoltoztunk furdoruhara (ekkor igen jo hasznat vettem az itt vasarolt esokabatomnak), atsetaltunk a fouton, be az erdobe, es kb. 30 meter utan mar ott is volt a forras. Ja, mindezt sotetben, persze. Belegazoltunk, majd egy alagutfelen atmenve egy nagyobb reszhez ertunk, ahol bele is ultunk a jo meleg vizbe. Mint kiderult az alagutfele tulajdonkeppen egy hidacska, csak a sotetben nem lattuk rendesen es a tetejen van egy masik ut. Elegge szurrealis elmeny volt! Hazafele mar nem is faradtunk az atoltozessel, csak felvettem a furdoruhamra az esokabatot, ugyis majdnem a hotelszobank elott tettek ki.
Masnap elbuszoztunk Alajuelaba, amit kb. 4 orat es ket atszallast jelentett. Az ut hosszu, de ismet nagyon szep volt, eddig nem nagyon lattunk Costa Ricaban olyan reszt ami nem smaragdzold es gyonyoru volt. Alajuela, mint varos nem nagy eresztes, es raadasul alig talaltunk hotelt, mivel valamilyen sportesemeny miatt mindenhol telthaz volt. Mivel eleg keson ertunk ide, mar csak egy 5 orai ebedre, nemi setara es a tovabbi utvonal tervezesere jutott ido.
Ma reggel a LP tanacsa szerint koran, mar 8 orakor elindultunk, hogy megnezzuk a Poas vulkan krateret es a kozeli kisebb kraterben levo lagunat, mivel kesobb jonnek a felhok. Ahogy mentunk felfele a taxival, lattuk, hogy egyre tobb a felho - megint!!! Mire felertunk, mar eleg suru lett, es valami paraszeru is szitalt. Azert nagy hosiesen elsetaltunk a kilatoig, ahonnan csak egy hatalmas tal tejfeher kodot lattunk, amivel annak rendje es modja szerint le is fenykepezkedtunk :-) Gosia otletere azert a lagunahoz is eletaltunk, hatha addigra valami csoda tortenik, de ott is csak a nagy feherseg vart minket. Volt meg ott egy kep, gondolom a turistak hergelesere, a lagunaval napsutesben - na ezzel is lefenykepezkedtem a biztonsag kedveert, talan majd 10 ev mulva mar ugy meselem a tortenetet, hogy milyen gyonyoru napsutes volt a Poas vulkannal :-)
Delutan elmentunk a kozeti Sarchi nevu varoskaba, ami kezmuvesipararol hires, fokent faval foglalkoznak. A legnagyobb specialitasuk egy kis szekerke, amit rendszerint ket okor vontat, ilyet lattunk mar a kaveultetveny meglatogatasakor. A varosban van belole egy hatalmas darab is, allitolag Guiness rekord, bar ketlem, hogy mas orszag is beszallt volna ebbe a versenybe, CR-en kivul :-) Egyebkent a varosban minden egy bizonyos viragmotivummal van diszitve, az utcanevtablaktol kezdve a padokon at a szemetesekig. Nagyon aranyos kis hely.

Hat ennyi nagyjabol az elfuserlat 3 utobbi napunk tortenete, remelem legkozelebb olyan dolgokrol is tudok irni, amit lattunk :-)

1 megjegyzés:

  1. Ezek a Guiness-rekordok nekem is tetszenek, itthon is vannak ilyenek. Plecsnikkel teleaggatott, pöffeszkedő, pocakos szakácsok főznek egy 3000-adagos lecsót a 26. Kurtafalvi Országos Falubolondja Találkozón és kitalálják, hogy ez Guiness-rekord. Ja, mert olyan sok helyen főznek lecsót a világon egyébként:-)

    VálaszTörlés