Rengeteg buszozassal egy masik vilagba

Ma a rovid nicaraguai tartozkodasunk utan megerkeztunk Costa Ricaba, ami egy kicsit masik vilag. Rendezettebb, a buszok peldaul nem veletlenszeruen, hanem menetrend szerint jarnak, az emberek beszelnek angolul is, es a tobbi. Az utobbi harom napunk nagyon sok buszozassal es egyeb kozlekedesi eszkoz hasznalataval telt. Eloszor is Granadabol elbuszoztunk eloszor Rivas-ig, egy igazi csirkebusszal. Ezek regi amcsi iskolabuszok, amiket mar alapban leamortizalva kaptak a nicak, es hat szerintem min. 3 evtizede hasznaljak mar oket a legkevesbe sem jo korulmenyek kozott. Csirkebusznak pedig azert hivjak oket, mert altalaban a helyiek mindenfele termenyeket es allatokat is szallitanak rajta. Szoval egy ilyen helyi jarmuvel jarmuvel jutottunk el Rivasig, ahol is megszavaztunk egy kis kenyelmet magunknak, meg persze hogy rovidebb is legyen az ut, es fogtunk egy taxit San Juan del Surig, a Csendes Ocean partjara.

Rovid hotelkereses utan egy ir-nica vegyestulajdonban levo hotelbe kotottunk ki, mint kiderult, a tulaj no 5 eve jott Nicaba, es beleszeretett mind az orszagba, mind a mostani ferjebe es jol ott ragadt. A lecuccolas utan kaptunk egy isteni kavet az ir nocitol, ami nagy szo itt, mert hiaba itt termelik a vilag legjobb kaveit, valahogy itt csak nescafebol lehet kavet inni, de abbol is a helyi porkavebol, nem am az igazi Nescafebol.

Na, tekintve, hogy az ocean partjan voltunk, hamar le is szaladtunk a partra, csobbantunk egyet, es nekialltunk egy kis szint szerezni. Ekkor jottunk ra, hogy ennek lesz egy nagy akadalya, megpedig az, hogy a parton akkora szel volt, hogy 5 perc alatt tiszta homok lettunk! Ezert kb. 10 percenkent megmartoztunk, hogy utana 5 percig napozhassunk :-) Ezt el is untunk hamar, ugyhogy inkabb maszkaltunk egy kicsit a tengerparton es "semmittettunk" egesz delutan. A naplemente elott lementunk egy parti etterembe es dorado halat ettunk mikozben neztuk a naplementet, hat nem volt rossz sorunk.

Masnap nekivagtunk egy turanak az Ometepe szigeten, ahova is taxival es komppal jutottunk el. A sziget nagyon szep, a Nicaragua toban talalhato, babapiskota alakja van, es a ket szelesebb reszen van egy egy vulkan (az egyik mukodik is, mint megtudtuk, utoljara 2 eve tort ki, de senkinek nem lett nagy baja). Mikor odaertunk szembesultunk a buszkozlekedes problemajaval, marmint azzal, hogy nem nagyon vannak buszok, igy amit terveztunk, abbol gyakorlatilag semmit sem tudtunk megvalositani, kiveve, hogy 2X1.5 oras szigetnezo turan voltunk egy egyaltalan nem kenyelmes csirkebuszon, poros folduton :-) Na, jo a ketto kozott megebedeltunk egy gyonyoru strandon es setaltunk egy kicsit az infrastrukturalisan hatrannyal kuzkodo, de felettebb vadregenyes kornyeken.

Mire befelyeztuk a szigetnezo turankat, mar indult is vissza a komp, hat igen ide legalabb 2 napra lett volna erdemes jonni, de hat igy terveztuk. A kompon mar rajottunk, hogy eleg keves penzunk maradt, es mivel nem akartunk meg penzt kivenni, a bankok meg zarva voltak (penzt csak ott lehet valtani), igy busszal mentunk haza, ami meglepoen jo allapotban volt, talan a legtutibb busz volt egesz Nicaban.

Mire visszaertunk vacsoraido is lett, es mivel az ettermeben lehetett dollarral fizetni, ugy dontottunk, hogy az egesz napos utazas miatt egy kis homarral jutalmazzuk magunkat. Vacsora kozben elkezdodott egy folklormusor, eloszor csak enekeltek, de aztan mar tancoltak is. Hat mit ne mondjak, kb, 5 perc alatt megtanulnak azt a bonyolult koreografiat, amit csinaltak. A nocik lengettek a hosszu szoknyajukat, es ide-oda lepkedtek, a 3 eloadott tanc kozott pedig a ruhajuk szine volt az egyetlen kulonbseg.

Ma reggel pedig elindultunk hosszu utunkra Costa Ricaba, egeszen pontosan Santa Elena varoskaba, hogy itt majd turazzunk a dzsungelben. Apropo, aki tudja, hogy hivjak magyarul a clould forest-et, azt meghivom egy italra, ha hazaertem. A hatarig eltaxiztunk, ott pedig eloszor beleptunk egy kiskapun, amit 3-4 egyenruhas orzott, ahonnan eljutottunk a nica kilepo oldalon, ahol sok sorban allassal, parszaz meter setalassal es negyszeri utlevelellenorzessel eljutottunk a Costa Rica es Nica kozotti hatarsavba. Costa Ricaban nem lacafacaztak, kaptunk egy stemplit, es mehettunk is az utunkra, ami esetunkbe buszkeresest jelentett. Talaltunk is, nem is kellett sokat varni. Kasiaval a legjobb helyeket kaptuk, total kilatassal az elso sorba. Mint kesobb kiderult, a sofor is orult nekunk, akar beszeltunk, akar megmozdultunk, rogton odafordult, ugyhogy kb. az ut felet nem elore fordulva toltotte. Mivel a hatartol jott a buszunk, kb. 3 szor megallitottak minket a rendorok ellenorzesre.Gondolom, mivel CR-nek nincs hadserege, a rendorseg kompenzal helyettuk is. Egyszer csak majdhogynem a semmi kozepen az ut mellett megallt, hogy itt kell majd masik buszra szallnunk Santa Elenaba. Szerencsere volt ott egy helyi Uvegtigris, bar nem olyan vicces, mint a magyar, ahol eluthettuk a kovetkezo egy ora 10 percet. Majdnem pontosan jott is a busz, amivel masfel orat utaztunk egy zotyogos, poros folduton, de a latvany miatt megerte. Nem sokkal tengerszint felettrol felmentunk mindenfele kanyargos utankon kb. 2,000 meterre, kozben rengeteg szep erdovel boritott hegy es volgy tarult a szemunk ele. Mivel mar kozeledett a napnyugta, nyugat fele mindent para boritott, egyszeruen fantasztikus volt!

Mikor leszalltunk a buszra Santa Elenaban, 4-5 hoteles mar vart rank (csak mi harman voltunk turistak), de meglepoen turelmesen megvartak, amig megneztuk a LP-bol kinezett hotelt, de mivel nem tetszett, a legkozelebb fekvo hotel tulajaval elmentunk megnezni az o helyet, es mivel megtetszett, ott is maradtunk.

Santa Elena egyebkent nagyon erdekes hely, tulkeppen talan 10 utcabol all, de teljesen turistabarat, minden van, rengeteg kulonfele turat lehet tenni, es meg szusibart is lattunk. Ennek ellenere megorizte felig meddig a romlatlan bajat is, mivel kizarolag nehany szornyu allapotu folduton lehet eljutni, a tomegturizmus meg nem tudta betenni a labat. Allitolag a helyiek erosen lobbyznak egy rendes aszfaltut ellen, nem akarjak tonkretenni a mostani allapotokat.

Este mar csak arra volt eronk, hogy megkostoljuk a helyi specialitast, amit casado-nak, vagyis hazasnak hivnak, es rizsbol, babbol, valamilyen husbol, salatabol es sult bananbol all. Vegre itt raktak ra egy kis koriandert is, ugyhogy boldog vagyok!