Ezt a bejegyzést már itthon írom ebben a gyönyörű tavaszi időben, de gondoltam röviden még leírom az utolsó három nap történetét. Utoljára a Paratyban töltött első két napunkról írtam, mikor azon gondolkodtunk, hogy elmegyünk táncolni. Össze is szedtük magunkat, nehogy már úgy hagyjuk ott Brazíliát, hogy egy jó buliban sem voltunk, a bulizás hazájában.A helyet, amit a hajós fiúk ajánlottak pillanatok alatt megtaláltam, annak ellenére, hogy a felét nem értettem a portugálul adott instrukcióknak, de Paraty elég kicsit, én meg a második nap már mindenhol majdnem úgy tájolódom, mintha csak otthon lennék :-) A bulit csak egy dolog akadályozta meg - a hely igen csak zárva volt aznap este :-( Elkeseredésünkbe beültünk inni egy caipirinhat, amiből aztán kettő lett, mert találkoztunk a brazil párral a hajóról, akik leültek hozzánk és 2-ig beszélgettünk.
2012. március 25., vasárnap
2012. március 21., szerda
Tengerpart, felhok, pihenes
Az utobbi ket napban nem nagyon porogtek az esemenyek velunk, de hat igy megy ez, ha az ember a tengerparton henyel. Az ido nem a legtokeletesebb, altalaban reggel meg szep napsutes van, del korul feltorlodnak a felhok, delutan meg beborul elegge, de szerencsere nem esik. Nem is baj, leglabb nem egunk le. Mondjuk eddig nem is sokat barnultam, kiveve persze az arcomat es a karomat, ami mindig kint volt a ruhabol, igy most a labam meg a kezem ugy nez ki egymas mellett, mintha egy frissen erkezett europai turistat es egy helyit tennenk egymas melle.
2012. március 17., szombat
Bujocska a Megvalto Krisztussal
Ismet egy jo par kilometerrel arrebb, most mar Paratyban vagyunk. Az elmult par napban jo sok mindent lattunk, egy kicsit meg Rioban is voltunk, erre utal a cim, ugyebar :-) Utoljara Ouro Preto-bol irtam, ahonnan tovabb indultunk Sao Joao del Reibe, kozben egy kis kiterot tettunk Congonhas-ba, hogy megnezzuk Alejandinho legszebb muvet, a katedralist, es foleg az elotte levo 12 szobrot, amelyik a 12 apostolt abrazolja. Hogy elerjunk oda, eleg sok buszt kellett igenybe vennunk, mert sajnos bar nagyon kozel van a ket hely egymashoz, nincs kozvetlen jarat.
2012. március 16., péntek
Unnepi kiadas - Kepekkel
Ezeket a kepeket nagy nehezen hoztam ossze, de kozben jokat nevettem a helyi TV adason. A minosegert elnezest, a telefonommal keszult, a szovegben kellett oket lekicsinyitenem, nem biztos, hogy meretaranyosra sikerult :-)


2012. március 14., szerda
Barangolasok a latin-amerikai barokk vilagaban
Rendhagyo modon most nem varatlak meg annyira benneteket, hala a technikanak, es egy kozeli internet cafenak. A tegnapi es a mai napot a latin-amerikai barokk epiteszet es szobraszat buvkoreben toltottuk. Itt Minas Gerais allamban sok kis varoskaban talalhatoak ilyen jellegu epuletek. Ez az allam a 17-18. szazadban az aranybanyaszat kovetkezteben nagy fejlodesnek indult, es a gazdagsag az epiteszetben is megnyilvanult. A sok kis kolonialis stilusu banyavaroska kozul is Ouro Preto a legszebb, ahol az elmult ket napot toltottuk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
