2008. október 16., csütörtök

Agra, Gwalior, Orchha

Szeretnem ugy inditani ezt a bejegyzest, hogy mar szeretem Indiat, de sajnos ezt meg mindig nem mondhatom el magamrol. Bar meg kell hagyni a mai napunk nagyon kellemesen telt.

Ott hagytam abba, hogy Agraban vagyunk es hetfo van. Meg a keddet is Agra kornyeken toltottuk, elmentunk egy Fatehpur Sikri nevu helyre, ahol is az egyik fontosabb uralkodo uj fovarost akart epiteni. Fel is epitette, nagyon szepre sikerult, bar a halala utan el is neptelenedett, mivel a kornyeken semmifele viz utanpotlas nem volt :-) Mondjuk allitolag nagyon bolcs uralkodo ez az Akbar nevezetu, ezen kivul a legtobb dontese nagyon pozitiv volt, pl. a Peace for all politikat folytatta, es minden vallast a sajat muzulman vallasaval egyenertekunek tartott. A varos maga tobb palotabol es egy hatalmas nagy mecsetbol all, nagyon szep. Viszont a mecsetben rengeteg a tarhalo kiskolyok meg az onjelolt "no money" idegenvezeto, gyoztuk oket elhessegetni. Az egyikre kenytelen voltam raorditani, mert az, hogy nem 100-szor nem bizonyult elegnek.

Fatehpur utan kiriksaztunk az agrai allomasra, ahol is nagy kaland kezdodott megint vonatugyben. Akartunk helyjegyet foglalni a vonatra Gwaliorba, de csak nem ertettuk meg magunkat a kiszolgalo szemelyzettel, akitol vegul is kaptunk egy legutolso osztalyra szolo jegyet, meg valamit mondott, hogy nem lehet helyet foglalni, de hogy miert, meg hol lehet, azt nem ertettuk. Itt szerentek kiterni egy dolgora. Itt a legtobben azt gondoljak, hogy beszelnek angolul... hat nem! Legtobbszor egyaltalan nem ertem a felet sem amit mondanak, meg akkor sem, ha veletlenul a szavakat valoszinuleg helyesen hasznaljak. Hozza vagyok szokva par akcentushoz Kirgizsztantol Albaniaig, de ilyet meg nem pipaltam! Ehhez meg hozza jon az, hogy altalaban nem mondanak nemet semmire. Volt olyan, hogy megkerdeztuk, hogy nagy-e egy templom (tudni akartuk, mennyi idore alkuldjunk a riksassal) erre mondja hogy yes. Kb. 2 mondattal kesobb valahogy szoba jott, hogy kicsi-e ugyanez a hely, hat erre is nagy lelkesen ramondta, hogy yes. A harmadik dolog, ami neheziti a helyzetunket, hogy nem ugy bologatnak, amikor helyeselnek, mint nalunk. Valami olyasfele mozdulat ez mint amikor mi jobbra-balra mozgatjuk a fejunket, a "talan"-t kifejezve. Na, szoval elkepzelhetitek milyen nehez barkivel is zoldagra vergodni.

De vissza a vonathoz. Ott alltunk az allomason a vacak jegyunkkel, amikor nekem bevillant, hogy a Lonely Planet irt valamit a jegyekrol meg az allomasfonokrol. Meg is lattam, hogy office of the station manager, gondoltam csak segit. Jegyet nem adott, de legalabb megmutatta melyik a vonatunk, es hogy keressunk egy fekete ruhas embert, aki nem a kalauz, hanem meg fontosabb ember a vonaton, elet es halal, vagyis a helyjegyek ura. Szerencsenk volt, mert ratalaltunk, mondta is, hogy 160 extra rupiaert lesz helyunk. Na, ekkor indult el a vonat, de o csak intett, hogy gyorsan-gyorsan szalljunk fel. Mindenfele gondolkodas nelkul feldobtam a csomagomat, aztan gyorsan a Kasia-et, felugrottam, (na, nem szaguldott am, nem kockaztattam az eletemet), igy aztan szegeny Kasia-nak sem volt mas valasztasa, mint felugrani... De a lenyeg, hogy fent voltunk. Igaz a helyeken, amit a jegyek ura mondott mar ultek, de jott o, es tenyleg elintezte nekunk egy perc alatt. Aztan a penzert is elfelejtett visszajonni :-)

Gwaliorban egesz siman mentek a dolgok, talaltunk hamar szallodat, csak az agynemu tisztara valo csereleseert kellett egy kicsit cirkuszolni. Masnap kicsit lazabb napunk volt, kesobb keltunk, megreggeliztunk, es a tegnapibol tanulva, akartunk utazasi irodaban vonatjegyet foglalni estere. Csak sajnos az osszes foglalhato jegy elfogyott, vagyis lett volna eppen, csak fejenkent valami 300 rupias extra nem tudom milyen charge-dzsal egyutt. (eloszor gyanakodtam, hogy hantazik, de megmutatta a pasi, ott volt feketen feheren az interneten - mert a keves dolog kozul, ami mukodik ez az egyik, az indiai vasut internetes jegyfoglalasa). Igy egy hirtelen otlettol vezerelve megkerdeztuk, mennyi lenne kocsival, soforrel. Mivel csak 100-zal volt tobb, igy gondoltuk megerdemlunk egy kis luxust.


Utana meglatogattuk a Gwalior erodot, ami szinten nagyon szep, tele van palotakkal es templomokkal, de majd ha otthon leszek es felteszem a kepeket, akkor azokon majd lehet latni. Ez egy 8 km hosszu var, es ossze-vissza vannak benne az epuletek. A gyaloglast altalaban a lenyegre tartalekoljuk, (Kasia terde meg a 40 fokos meleg miatt) ugyhogy fogadtunk egy autonak nevezett valamit, amivel korbe hurcibaltak minken az erodben. Mi mondjuk szeretunk mindent jol megnezni (foleg Kasia), eleg sokaig tartott, a vegen persze a pasi beprobalkozott, hogy jaj, hat de milyen sokaig maradtunk, akkor nem annyi az ennyi, de most mar ilyeneket faarcal tudunk kezelni, illetve jokat nevetve. Altalaban csak beprobalkoznak, hatha valakinel bejon, nem szoktak sokat akadekoskodni, ha jol kezeli az ember. Csak hat ez nekem egy nagy negativum, de ezt irtam a multkor, nem akarok megint panaszkodni.

A kocsinknak fel otre kellett volna megerkezni, de 5 elott meg hult helye volt, amikor is a szallodasokkal felhivattuk az utazasi irodat (az angol miatt gondoltam jobb, ha ok ketten megbeszelik a sajat nyelvukon). Az irodas meg is igerte, hogy 5 perc es itt van a kocsi. Persze tiz lett belole, es akkor meg a sofor (aki egy kukkot sem ertett angolul, nehany szon kivul, de errol majd kesobb) teljesen meglepodott, hogy csomagjaink is vannak. Tenyleg fura, hogy turistaknak, akik utazgatnak meg hatizsakjuk is van, raadasul ketto is! Szep komotosan bepakolta a csomagokat majd elindultunk, de 10 perc mulva megalltunk tankolni. Na, akkor meg jott, hogy adjunk penzt benzinre (ezt persze tudta angolul is!). Mondtuk, hogy sorry mi fizettunk eloleget (papir megmutat), es a tobbit csak Jhansiban, erkezes utan. Valami 5 percet telefonalt, gondolom a fonokevel, es a vegen megint csak mondta, hogy de, adjunk penzt. Mondtam neki, hogy hivja megint a fonoket beszelni akarok vele. Furcsa modon ezt is megertette, nem mondott semmit csak kiszallt es megtankolt a sajat penzebol. Mondom, mindig probalkoznak, mi meg ugyesedunk... csak ez nagyon faraszto, es idegtepo nekem!

Innentol mar rendesen folytak a dolgok, megerkeztunk Jhansiba, ahol is beultunk egy riksaba az allomasnal, hogy elhozzon minket Orcchaba, ahol most vagyunk. A riksa kicsit kollektivova, iranytaxiva alakult utkozben, de mi ketten ultunk a hatso ulesen, az elson meg a riksason kivul altalaban harman. Vicces modon az egyik meg el is aludt ut kozben, szerencsere nem o volt a szelen, mert szerintem kiesett volna a riksabol :-) Orccha egy kis falucska, ket utcaval, sok szallodaval, keves etteremmel es rengeteg szep palotaval es templommal.

Nagyon kellemes hely, nincs az a hatalmas nyuzsges meg zaj, mint Agraban volt. Az eslo kellemes meglepetes az volt, hogy a masodik szallasprobalkozasunk olyan sikerrel jart, hogy alig birtam eldonteni, melyik szep szobat valasszam! Altalaban sok rossz kozul kell egy jot talalni, itt meg sok jo kozul a legjobbat! Full extra, legkondi, kad, hatalmas furdoszoba, ket kulon agy - minden ebbol ritkan szokott osszejonni. A kad egyebkent nem azert jo mert itt akarok pancsolni (nincs is olyan es annyi melegviz), hanem mert akkor nem kell bokaig ero vizben tocsogni zuhanyozas utan egesz este, ahanyszor betesszuk a labunkat a furdoszobaba.

Probaltunk kajalni menni, mert egy kicsit ehesek voltunk, de ennek a falucskanak az egyetlen hibaja, hogy amint besotetedik, mindenfele repulo es maszo rovarok lepnek el minden nyitott helyet, igy az ettermeket is, nem nagyon volt kedvem igy enni. A vegen vettunk ket zacsko chips-et, tudom, szanalmas... Lassan raadasul kola fuggo is leszek, mert a melegben neha nagyon kivanom a szensavas dolgokat, szensavas asvanyviz meg itt nem letezik...


Ma a kesei reggeli utan bevetettuk magunkat a palotak es templomok koze es kb. 1 oraig nem is jottunk ki :-) Megebedeltunk, aztan meg a biztonsag kedveert mentunk egy masik kort is. Van itt egy temlom, aminek a zegzugos lepcsoin fel lehet menni a tetejere, ahonnan szep a latvany, a kornyezo epuletek, van egy folyo meg egy nemzeti park is, meglepoen zold minden. De nem lehet am felmenni csak ugy, volt ott egy fiatal fiu, es mondta, hogy na, jo, titokban minket felvisz, de ne mondjuk am senkinek. Jott velunk 4 spanyol is, ennyit a titkolozasrol. Persze az vilagos volt, hogy a vegen adni kell neki valamennyi penzt, de megerte, mert tenyleg szep volt a kilatas!

Most meg vacsora es egy ausztral turistakkal valo kellemes tarsalkodas utan itt vagyok es irok nektek. Ja, van itt meg egy vicces dolog - Orccha valamiert nagyon szent hely, nincs egyik etteremben sem hus, sem alkohol - persze csak az etlapon, mert mindent lehet szerezni, csak "titokban". Pl. az egyik ausztral soret ujsagpapirba csavarva hoztak a kis hipokratak ;-)

Holnap megyunk Khajuraho-ba, ahol rengeteg erotikus szobor van. Nagyon kenyelmesek vagyunk, meg nincs is sok idonk, igy nem kockaztatunk meg egy 4-6 oras buszutat, hanem bereltunk egy autot megint, azzal csak 3 ora - persze egy iranyban, de igy is hosszu napunk lesz, mert meg aznap vissza is jovunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése