Goa es indiai erdekessegek

Most hogy itt Goan nem igazan porog velunk az elet, gondoltam megosztok veletek nehany furcsasagot az indiai eletbol, legalabbis ahogy mi lattuk. De csak miutan beszamoltam Old Goa varosaban tett latogatasunkrol. A varos szo nem is igazan pontos, mivel az nincs, csak rengeteg templom egy rakason - gyonyoru, magasra toro katolikus templomok! Komolyan mondom, mint egy tisztesseges latin amerikai orszagban! Mondjuk nekem rettenetesen furcsa volt a sok indiai, ahogy mentek a templomba, terdepeltek, imadkoztak es zsoltarokat enekeltek, latinul am! 

Mi ugy keszultunk, hogy az egesz napot Old Goan toltjuk, de belattuk, hogy varos hijan nem fog menni, igy nehany templom megvizitalasa utan hazaindultunk. A taxisunk mondta, hogy tud egy helyet, ahol szarit lehet venni (Kasianak most jutott eszebe, nem am Jaipurban, ahol mindenhol lehetett kapni) es elvitt minket egy boltba. Mar amikor megallt, lattuk, hogy ez nem a mi penztarcankhoz szabott bolt, de igazan kivancsiak lettunk, mit lehet egy ilyen turistakopaszto helyen venni.

Volt egy-ket tenyleg kulonleges darab, de nagyon sok mindent a piacon huszad vagy harmincad annyiert meg lehet venni. Kasianak mutattak egy tenyleg gyonyoru szarit, de olyan szemermetlen arat kertek erte, amennyit itt sokan egy evben nem keresnek, es meg otthon is huznam a szamat, ha mondjuk ennyibe kerulne egy ruhadarab.

Ma voltunk bolhapiacon, ami igazan nem volt kolonleges, csak a boltokbol, amik itt mindenutt vannak, sokkal tobb volt, igy nagy volt a valasztek. Volt egy-ket hagyomanyosan oltozott arus Del-Indiabol, a noknek hatalmas orrkarikajuk van, es nagyon diszes szarijuk van, tele apro tukrokkel. Mivel en mar ugyesen megvettem minden ajandekot, csak magamnak vettem nehany fuszerkevereket, abban a remenyben, hogy otthon majd sikerult reprodukalni az itteni izeket... hogy en milyen naiv tudok lenni :-)

Szoval az erdekessegek: elsosorban kiemelnem a kozlekedest, ami rettento kaotikusan zajlik. Szerintem mar irtam, hogy a varosokban nincsenek savok, neha egy savnyi helyen harom savban kozlekednek, biciklisek, riksasok, motorosok, autok, teherautok. Meg van mindenkinek a helye a kozlekedesben, termeszetesen a gyalogosok vannak a legaljan, neha egy kalandturaval feler atkelni az uttesten meg a kisebb varosokban is. Neheziti a helyzetet, hogy jarda altalaban nincs, ezert az ut szelen kellene menni, de az ut szele mar regen foglalt, mivel teljes szelessegeben hasznaljak a savokat. Akinek csak van a jarmuven duda, avval jelzi, hogy kozeledik, elozni akar, kanyarodik, vagy egyszeruen siettetni akarja a tobbieket egy hatalmas dugo kozepen. Persze van az autokon iranyjelzo, de azt nem hasznaljak, biztosan takarekoskodnak az egokkel :-) Az utak masodik szamu kiralyai, mertuknel fogva a kamionosok. Ok csak 40 km/h sebesseggel kozlekedhetnek, es ezt altalaban be is tartjak. De sokszor az egyik csak nehany kilometerrel gyorsabban elozi meg a masikat, ami nagy fennakadasokat okoz a tobbi autos koreben. Az osszes teherauto altalaban ki van pingalva istenekkel, viragokkal, es az elmaradhatatlan szoveg mindegyiken megtalalhato hatul: blow horn - use dipper at night. Ezek mutatnak iranyt a tobbi autosnak, hogy mit csinaljanak, ha elozni akarnak:-)

Irtam, hogy a teherautosok az utak masodik szamu kiralyai - a kozlekedes urai, tetszes szerint megallitoi... nem, nem a rendorok, hanem a szent tehenek. Itt Goan nincs olyan sok, bar tegnap egyutt strandoltunk nehannyal, de mindenhol mashol rengeteg van. Hol maganyosan, hol csapatostul maszkalnak az uton, es mindenki eszet vesztve fekez, hogy el ne usse oket, illetve szlalomozva probalja kerulgetni oket. Alltunk mi is orszaguton (amit ok ugyan autopalyanak neveznek) percekig varva, hogy elvonuljanak a szent allatok. Viszont barmennyire szentek is, a legtobben nem is tudjak itt miert, probaltuk a helyiektol megtudni, de mindenki mast mondott. Szoval, ezek a tehenek mindenutt ott vannak, nem csak az utakon, hanem a varosok kozepen (tobbmillios varosokban is!), lattunk nehanyat mar a strandon, vasutallomason a sinek kozott is, es volt olyan, hogy a szallasunkhoz vezeto kis utcaban alldogalt ketto, teljesen elzarva az utunkat. Na, hat en nem vagyok tul joban a szarvasmarha felekkel, mondhatni tartok toluk, azt meg kulonosen nem tudom, mit engedhet meg az ember szent allatokkal szemben, igy nem igazan tudtuk, hogy keruljunk ki ebbol a csapdabol. Szerencsere a hotelben latta az egyik fiucska, hogy problemank van a tovabbhaladassal, es lejott, kedvesen odebb taszigalva oket, lehetove tette, hogy agyban aludjunk aznap :-)

Aztan itt vannak az emberek, akik allandoan harakolnak es utana kopkodnek. A nok is, igen. Bar talan kevesbe, mint a ferfiak, vagy csak azert tunik ugy, mert altalaban a turistaiparban ferfiak dolgoznak, igy veluk tobbet talalkozunk. Ez a harakolas jellemzobb volt kicsit talan Nepalban, de azert itt Indiaban is sokszor tapasztaljuk. A riksavezetok, sot meg a berelt kocsi vezetok is szemermetlenul muvelik! Szerencsere eddig olyan pincerrel meg nem talalkoztunk, aki kiszolgalas kozben kopkodott volna, az egy kicsit rosszabb lett volna.

Aztan itt van az allando bamulas, amit szerintem mar emlitettem korabban futolag. A feher embert, foleg a noket, ugy megnezik, hogy az csak na. Pedig igazan decensen oltozkodunk, Goan kivul csak Pokharaban, a masik nagy turista varosban volt rajtam szoknya es ujjatlan polo, addig kizarolag hosszu nadrag es rovidujju polo. De hat nem szamit, itt meg vannak orulve a feher borert, es meg az en elegge lebarnult arcom es karom is annak szamit, Kasia meg egyenesen sztar! Sokszor fenykepeztek le minket, hol udvariasan megkerdezve, hol pofatlanul egy meterrol percekig. Mielott megkerdeznetek, miert nem mentunk arrebb, hat azert mert eppen valami fontos latnivalot probaltunk fenykepezni, igy kenytelenek voltunk toleralni. De altalaban, akik szepen megkertek, azoknak megengedtuk -  fenykepezkedtunk sok kamaszfiuval, feleseggel, kisgyerekkel is. A Taj Mahalnal volt az, hogy a szazadik felkeresnel mar kenytelelnek voltunk nemet mondani, kulonben ott maradhattunk volna egesz nap :-) Ja, es tegnap, amikor a parton egy indiai csaladapa (ott volt feleseg, gyerekek) le akart minket fenykepezni bikiniben, de gondoltuk, az mar tul sok lenne neki a jobol!

Aztan van itt egy csomo fiatal es kevesbe fiatal pasi, akik kezen fogva setalnak. Nekem nagyon ugy nez ki, (bar ez szigoruan csak az en elmeletem), hogy mielott meghazasodnak, baratkoznak egy kicsit egymassal (leven, hogy nokkel szigoruan tilos, itt nincs olyan hogy egyutt eles hazassag elott), aztan amikor meghazasodnak, akkor elfelejtik az egeszet. Egyebkent a mai napig a legtobb hazassagot a szulok, rokonok hozzak ossze. Szerintuk ez igy tartosabb, amire nehez barmit mondani, mert tenyleg nincs (vagy csak nagyon-nagyon keves) valas, de hat a nok jogai elvaltkent szinte a nullahoz konvergalodnak, ugyhogy nem vagyok biztos benne, hogy mi tarthatja ossze a hazassagokat. Ja, es az ozvegyeket is eleggel megvetessel kezelik, mintha ok tehetnenek arrol, hogy meghalt a ferjuk... mondjuk regen meg maglyara is kuldtek oket, ferjuk halala utan, bar hallottam olyat, hogy nehany helyen ez meg szokasban van...

Es vegul vannak ugye az arusok, akik mindenhol jelen vannak. Van akinek egy dobozban vannak az arui, de o csak shop-nak hivja ezt, van aki standon arul, es persze van, aki rendes boltban. De kivetel nelkul mindegyiknek a legfontosabb mondanivaloja: just looking no charge. Ezzel probaljak a tudatlan turistakat becsalogatni. Meg hogy everything is 50 rupees, persze en meg a falvedorol jottem. Neha olyan szemermetlenul magas arakrol kezdik, hogy nem is mersz szemermetlenul alacsonyat mondani, pedig azt kell am. Jaipurban vettem egy szarit (nem magamnak, mert magamnak ma vettem, meg nem tudom miert, legfeljebb jo lesz valami szep ruhanak) es tenyleg alig volt penz nalam, mert csak aprosagokat akartam venni. A pasi mondta, hogy 1,800 rupia a szari. Mondtam, hogy felejtsuk el, nincs is nalam annyi penz (akkor meg nem is tudtam a szariarakat), meg hogy gondolkodom, majd legfeljebb visszajovok, penzzel. Kerdezte mennyi van nalam, mondtam 600, es mit gondoltok mi tortent, ha persze, hogy odaadta annyiert. Azota is sajnalom, hogy nem hazudtam nagyobbat, mondhattam volna 400-t is! Ma egy igazi helyi szariboltba tevedtunk, annnyira, hogy mikor vasarolni akartunk alig foglalkoztak velunk, inkabb a helyi kuncsaftokkal. Na, itt helyi aron vettuk a szarit, most legalabb tudjuk mennyi az annyi. Vicces meg, amikor delelott 11-kor azzal a szoveggel jonnek, hogy you first costumer today, make luck (nem az en angolom romlott el, ne aggodjatok) Meg hogy special design my sister make, aztan ugyanazt latod meg a tobbi 100 boltban is :-)

Na, most tobb nem jut eszembe, majd lehet, hogy meg irok egyet, ha tortenik valami rettenetesen fontos!